A Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei Mátészalkán megtartott „Ki Mit Tud?” rendezvényen bemutattam a szélkerék elektromos modellemet. Itt hangzott el az „ÚJÍTÁS” szó először, melynek megfogalmazója a minisztérium államtitkára. A szélkereket szellemi termékemnek tekintem, és bárkivel szívesen megosztom, amennyiben komolyan érdeklődik hasonló eszköz megalkotása iránt. Egy lovas kocsi modellre építettem, ami a hazaszeretet szimbóluma is egyben. Így együtt vannak a múlt és a jelen jelképei, értékrendjei. Ezek szolgáltak munkám hajtó rugóiként. A legtöbb inspirációt családomtól kaptam. Két kedves szomszédom nyitott járható utat biztató szavaikkal és korrekt bírálataikkal ahhoz, hogy minél tökéletesebben készítsem el a turbinát. Festőművész szomszédom „Mozgó szobor”- nak nevezte el, és valóban esztétikai élményt is nyújtott a családomnak és ismerőseimnek egyaránt, amikor elkészült. Az elhangzott baráti bírálatok arra ösztönöztek, hogy legyek nyíltabb és osszam meg örömömet és bánatomat, amit éreztem munkálkodásaim során, az Idősek Klubjával, Szabó Béla polgármester úrral és Szécsi Bálint alpolgármesterrel. Nem voltam visszautasító.

Ezúton köszönöm meg a szíves támogatást, amit a megmérettetés alkalmával tapasztaltam. Együtt örülhettünk az első helyezésnek. Így lehetőséget nyertem az országos elődöntőn való megjelenésre.

Támogatóim lelkében a következő gondolat sejlett: milyen felemelő lenne, ha a táncos lábú fiataljaink is hasonló helyezést érhetnének el. A határtalan jó érzés, ami ünneplésüket kísérné, halvány gyógyír lenne a községünket ért egykori nagy katasztrófa máig tartó emlékeinek feldolgozásában. Istennek hála, nálunk is életre kelt a magasztos és jó szellemiség csírája. Ennek folytán szívem arra ösztönöz, hogy idézzem Vörösmarty Mihály, Liszt Ferencnek írt versében a következő, ide illő szavait: „Még van lelke Árpád nemzedékének.”

Előkészületek

Nem is hinnék, mennyire egyszerű házilag készíteni egy olyan eszközt, ami a szél energiájából elektromos áramot képes fejleszteni. Meggyőződésem, hogy mindenki, akit érdekel, el tudja készíteni a számára legmegfelelőbb áramfejlesztőt.

Amikor nyugdíjba vonultam, mint általános iskolai fizika tanár, rengeteg gondolat megfordult a fejemben azzal kapcsolatban, hogyan tölthetnénk feleségemmel hasznosan az immár bőségesen rendelkezésünkre álló időt. Először egy hagyományos propellert készítettem, amit az udvarunkon álló cseresznyefa tetejére rögzítettem úgy, hogy az eszköz jóval a lombkorona teteje fölé nyúljon ki. Célom csupán az volt, hogy elriasszam a verebeket és a seregélyeket. Az első, amit észrevettünk, hogy a legkisebb szellő is elegendő volt ahhoz, hogy működésbe lépjenek az alumínium lemezből készült lapátok. Egy nap, amikor a fiaimmal a cseresznyét szedtük, felmerült a gondolat, hogy mi lenne, ha az a kis rotor ott a fa tetején áramot termelne.

Telt-múlt az idő és a madarak ismét dézsmálni kezdték a gyümölcsöt. Úgy látszik, hogy az évek múltával megszokták a forgó kereket ott a fa tetején. Ekkor tükröket ragasztottam a lapátokra. A módosított propeller pörögve, sziporkázó fénycsóvákat lövellt minden irányba, így riasztotta el a madarakat.

Megvalósítás

Továbbra is foglalkoztatott egy zöld energiaforrás, a szélkerék elkészítése. Makettet készítettem egy függőleges tengelyű szélgenerátorról, mely bármilyen szálirány esetén működik. Először a lapátokat készítettem el fémlemezből, majd ezeket hosszas kísérletezés eredményekén, szegecsekkel rögzítettem a tengelyhez. Később a főtengelyt rögzítettem az alaplapra. A modellen egy befőttes gumit használtam ékszíjként, ami kapcsolatot teremt a főtengelyen és a generátoron lévő tárcsa között. A generátor kiválasztása egyszerű volt. A műhelyemben lévő egyik elektromos modell hajtóművét szereltem be generátorként. Kisméretű golyóscsapágyakat alkalmaztam a főtengely két végénél. Ezek után már csak az maradt, hogy két deszkadarabot a bennük elhelyezett csapágyakkal és tengellyel együtt négy hosszú csavarral összefogassam. Így megfelelő módon sikerült rögzítenem a főtengelyt és az alulról hozzá csatlakozó generátort. Utána az következett, hogy mindezt úgy helyezzem el a kukorica szárítóban, hogy egyrészt felülről kiemelkedjenek a lapátok, hogy a szél képes legyen működtetni az erőművet, másrészt, hogy a berendezés stabilan legyen a szárítóhoz rögzítve.

Aki házilag készít szélerőművet, saját maga kell, hogy átgondolja, milyen feltételek között tudja mindezt megvalósítani.

A szélkerék első helyezés ért el a megyei versenyen. Később részt vett az országos elődöntőn is Pécsen. Itt emléklapot és egy könyvet kapott ajándékba Magocsa András tanár úr, valamint egy lehetőséget arra, hogy a szélkerék készítésének történetét, műszaki leírását megjelenteti a Magellán kiadó.